Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pár dollárral többért (Per Qualche dolloro in piu) -1965-

2011.09.14

Bosszúban is fontos az "asziszt".


Leone műfajt teremtő klasszikusa, az Egy maréknyi dollárért után nem lehetett kérdés, hogy ebben a történetben még nagyon sok van, a szótlan főhős mellé pedig egy újabb zseniális karaktert állít csatasorba.
Viszont rögtön egy általam nagy baköklövésnek tartott lépéssel hozakodnék elő, mégpedig, hogy a főgonoszt, azaz Indio-t ugyanaz a Gian Maria Volonté személyesíti meg, aki a trilógia első részében szintén a negatív oldal legerősebb tagját, Ramont alakította. És itt nem arról van szó, hogy nem játszik jól, vagy a karaktere lemásolná az előzőt, hanem egyszerűen arról, hogy én így néha nem tudtam teljesen azonosulni vele, pedig Indio szintén nagyon félelmetes ellefél kétségtelenül. Vér továbbra sincs, és ez továbbra is zavar. Ezzel le is tudtuk nagyjából a bosszantó dolgokat, mivel minden más nagyon jól működik a Pár dollárral többért című westernben.
Leone ugyanúgy tökéletes, ahogy a másik két epizód esetén is, a váratlan húzási és a feszültség teremtése mind-mind első osztályú. Ennio Morricone zenéje, a felcsendülő főtémát követően még színesebb és, ha lehet még zseniálisabb az első résznél is. A 2 olasz zseni kapcsolata az életben állítólag igen rapszódikus volt, de a munkájuk gyümölcsén ez egy szemernyit sem látszik/hallatszik. A dallamok végigkísérik a legendás jeleneteket, sőt olykor nagyon ügyesen játszanak a csend használatával és a zenék halkításával, illetve felhangosításával is.

A fütyülés kötelező!


Massimo Dallamano fényképezése szintén lélegzetelállító a főként spanyol honban forgatott moziban.
par-dollarral-tobbert--35805.jpgClint Eastwood bizonyítja, hogy ez a karaktere nem fullad ki 1-2 emlékezetes jelenetben, hanem megalapozza, hogy a későbbiekben folyamatosan kíváncsi legyen rá az ember. Alakítása hibátlan, akárcsak Lee Van Cleff-é is, aki egyenrangú partnerévé válik a fiatalabb társának. Mortimer ezredes figurája legalább annyira karizmatikus, mint a szótlan hősé. Motivációja pedig a film fő történetfonalát tárja elénk, ahol olykor Clint bizony csak aszisztál, (megjegyzem, azt is kiválóan) sőt az Indioval való afférjuk a legfeszültebb pillanatait alkotják a filmnek.
Érzésem szerint egy picivel elmarad a végeredmény az első résztől (és "természetesen" a befejezőtől), de így is egy bármikor nézhető és a trilógia hangulatát tökéletesen átadó, igazi férfias mozit kapunk.

Értékelés: 8 pont

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.