Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A doboz (The Box) -2009-

2010.08.11

A legegyszerűbb kérdésekre olykor a legnehezebb választ találni


A Donnie Darkoval kultfilmet alkotó Richard Kelly ezúttal ismét egy részben spirituális, és olykor megmagyarázhatatlan thrillert készített. A mostani művét a 70-es évekbe helyezi el, ami roppant mód kidolgozott, és minden apró részlet a helyén van, csupán egy nincs...az, hogy ezt miért is tette (?)... számomra érthetetlen mit ad hozzá a történethez, hogy nem a napjainkban játszódik, hanem évtizedekkel ezelőtt, no mindegy, elvégre baj nincs belőlle, de legalább a "oldszkúl" érzés megvan.
Kép A film koncepciója kifejezetten egyszerű és nem is akar feleslegesen bonyolultnak tűnni. Adott egy lehetőség, mely igazából egy hatalmas döntés és ez próbára teszi az emberek lelki világát. A "Mit tennél ha..." kérdés azonban csak a film "felvonását" fedi le, a bonyodalom utána következik. A "sartre-i etika" gondolom csak azoknak mond valamit, akik tanultak pszihológiát, vagy filozófiát (bár én először a színházi éveim alatt találkoztam vele, de csak darabok által, akkor még fogalmam sem volt, hogy a színházi műveken kívül mekkora "penge" volt ez a francia író), de azoknak gondolom egyértelmű a fonálvezetés, akiknek nem, azoknak nagyjából annyit mondanék, hogy egy ember a döntései alapján építi fel a saját lelkivilágát és világszemléletét, de ezekért a döntésekért bizony mindig vállalnunk kell a felelősséget, hogy szabad emberek maradhassunk.
Cameron Diaz most is értelmiségit játszik, de nem bántam, mert a drámaibb megmozdulásai is élethűek voltak, az űrkutató párját alakító James Mardsen amolyan "szürke egér" volt, nem rossz, de jónak sem nevezhető. Aki miatt viszont a film különös és furcsa hangulatot kölcsönöz, az leginkább Frank Langella, bizarr megjelenése, kimért és hűvös játéka tökéletes és hátborzongató.
Kép Természetesen a társadalomkritika itt kihagyhatatlan és megkerülhetetlen, azaz, hogy mennyit ér 1 emberi lény élete, vagy miért olyan fontos manapság a pénz, hogy akár közvetve gyilkosok is lennénk érte, a lelkiismeretünk elfojtása valóban kivitelezhető lenne ??
A kérdésekre pontos válasz nincs, de mindenkinek magában megszületet a saját igazsága.
Sajnos azonban néhány logikai buktatóba beleszalad a film (Diaz mondja, hogy napról napra élnek, de ez nehezen hihető egy NASA kutató és egy tanárról, akik nem rég új sportkocsit is beújítottak stb...), de ezek inkább csak bosszantóak, mint nagy pofára esések szerintem. Továbbá a film a közepe fele kicsit ellaposodok, bár a film amúgy sem a nagy sebességgel operál, de ott úgy éreztem, hogy kicsit sok a felesleges jelenet.
A zene nagyon jól segíti a film hangulatának megerősítését és a mesélésének is fontos eleme egyes jeleneteknél.
Sokak számára úgy vélem befogadhatatlan lesz a film, ám én nagyon élveztem és sokat gondolkodtam rajta azóta is, a hangulata pedig már a legelején megfogott, a misztikusság váratlan felbukkanása pedig még jobban megerősített benne, hogy ez bizony nekem való "móka". Valamilyen szinten kell hozzá a nyitott gondolkodás és elrugaszkodás a sablonoktól, de aki fogékony egy profin megkomponált thrillerre, mely a "megéri/nem éri" kérdést feszegeti, az nyugodtan próbálkozzon meg vele.

Értékelés: 8 pont

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.