Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Farkasember (The Wolfman) -2010-

2010.10.17

Veszettség elleni oltás kötelező!


Fúrcsa dolog, hogy néha olyan dolgon (dolgokon) csúszik el egy filmnek a minősége, amire az ember (szinte) álmában sem gondolna, no nem mintha rossz film lenne a Farkasember, csakhát...lehetett volna jobb is.
A produkciót sokáig húzták-halasztották, egyes részeket újraforgattak, majd gyűjöttek pénzt, hogy a kampány is megfelelő legyen, de ez a sok holtidő nem feltétlen tett jót a műnek. A sztoriban semmi extra nincsen, de szégyenkeznie sem kell, mivel ebben a műfajban nem igazán ez a mérvadő a legtöbb esetben.

Kép

Kapunk a főszerepre egy Benico del Toro-t, akire fikarsznyi panaszunk sem lehet, szinte a műfajtól idegenűl túlszárnyal mindenkit a vásznon, alakítása több, mint kiemelkedő. Sajnos ezt azonban idősebb kollégájáról, az egykori Hannibal-ról már nem lehet elmondani. Anthony Hopkinsot nem is emlékszem, hogy láttam-e ennyire enerváltan és pocsákúl játszani valaha. A többi szereplővel nincs különösebb gond, átlagos szinten mozog a játékuk.
A film legsarkallatosabb kérdése egyértelműen a rendezés, mert elég fúrcsa, hogy néha a film pont ott tűnik amatőrnek, ahol elvileg a költségvetése és az egykori Oscar-díjas látványtervezője miatt kizártnak kellene lennie. Joe Johnston nyíltan felvállalta, hogy ő maszkokat is fog alkalmazni, hogy a B-s feeling és a régi részek iránti tiszteletet jelképezze művében. Ezzel nem is lenne gond, sőt...olykor kifejezetten látványos és brutális a film, dől a vér, a farkasemberes támadások vágásai kitűnőek...aztán minnél többet van a színen a szőrös vadállat annál több hiba üti fel a fejét a megvalósításában, tehát nem igazán lehet azt mondani, hogy a film látványos, de azt sem, hogy gyenge a látványorgia, mivel az igazság valahol a kettő között van. Talán ez a legjellemzőbb ennek a filmnek a legtöbb területére, hogy erősen ingadozó. A látvány, a történet, az izgalomfaktor, a színészi játék, a zene, szóval szinte minden.
Én azonban mégis egy kicsit kiemelném az átlagból valamelyest, mivel del Toro játéka mellett meg kell említenek a sötét hangulatot, ami végig megfogott, és mivel a film nem veszi véresen komolyan magát, így míg az ember nézi szerintem jó kikapcsolódást nyújt, és én ezért dícsérném meg a rendezőt, hogy merte vállalni, amit ő elképzelt, hibáival, burtalitásával és hangulatával együtt.

 

Értékelés: 7 pont

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.