Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Trükkös fiúk (Matchstick Men) -2003-

2009.08.21

Adjuk el a homokot a sivatagban.


A Gladiátor és a Szárnyas fejvadász (többek között persze) rendezője afféle "pihenés" képpen készítette el ezt a fúrfangos filmet. Bizony ez a film tipikus példája annak, hogyan kell elaltatni a jónépet, majd durrantani.
Bevallom férfiasan, hogy igencsak régi "filmes pali" vagyok és nagyon ritka, hogy engem átverjenek(vagy csak nagy az egóm), de jelentem ez Scott úrnak sikerült. Utoljára ekkorát a Játsz/Ma és Hatodik érzék című zseniális filmeknél koppantam.
Most, hogy kellően felcsigáztam mindenkit többet a film végéről nem is beszélnék, legyen elég annyi, hogy látni kell. Meglátásom szerint az előbb elmlített 2 filmet nem éri el a mű, de megközelíti, legalábbis bizonyos elemekben.

Kép

A színészek játéka nagyszerű, Nicholas Cage véleményem szerint élete egyik legjobb alakításával rukkolt elő. Társai is felnőttek hozzá, egyik afféle titkos favorit színészem(sajnálom, hogy néha alig kap fontos szerepet) most is brilírozott, természetesen Sam Rockwellről beszélek. A kiscsaj szerepében Alison Lohman, ismétlem önmagam, ő is nagyszerű. Ridley Scott tökéletesen korrigálta a stábot és nagyszerű operatőri munkával karöltve mindig derűs marad a film, annak ellenére, hogy néhol drámába is áthajlik a krimi/vígjáték. A poénok nem azok a hahotázásra hajlamos viccek, inkább végig körüllengi egy megmosolyogtató báj. Ezt elősegíti egy kellemes és az izgalmas részeknél kellően pörgős zene, melyet (Ridley Scott filmjei estében természetesen) ismét Hanz Zimmernek köszönhetünk.

 

Kép A nyomozósdi és kevés akció, mint olyan kis desszert a film fogaskerekében. A film egyik felét a trükközések és csalások teszik ki, a másikat pedig egy "apa-lánya" kapcsolat boncolgatása, de bizony ez a végére teljesen összefolyik. A Trükkös fiúk legnagyobb erőssége, hogy a nagyszerű forgatókönyvet roppant könnyedén sikerült vászonra vinniük az alkotóknak, szinte mindenen látszik, hogy élvezetből készült, és tényleg egy "lájtos" szórakozást akartak a nézők elé tenni, de nem az átlagos kategóriából. Ez tökéletesen sikerült. A mindenféle rigolyával küszködő Cage vezetésével annyira szerethetővé teszi a "sumákolókat", hogy természetes, hogy neki(k) drukkol az ember. (Én külön örültem a film befejezésének is, frankó.)
Néhol éreztem azonban egy kis fékezést a film közepén, persze itt is megbújik néhány később fontossá váló cselekmény, de én több logikátlanságba is belefutottam a mű ezen részén. Aki nem tudja mire számítson ezek után, annak merem mondani, hogy semmiféle közhelyet ne várjon a filmtől. Ez is egy egyedi és kiváló alkotás Scott bácsi tollából.

Értékelés: 8 pont

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.