Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hold (Moon) -2009-

2010.08.04

A Kék Duna keringő nyomdokain


David Bowie fia, Duncan Jones bravúrt hajtott végre ezzel a filmmel, és nem csak azért, mert mindössze 5 (azaz öt!) millió dollárból tökéletes látványvilággal megáldott kamara sci/fit rakott össze, hanem mert meg merte húzni az ebben a "látványvilággal orgiákat" és akcióhegyeket ígérő sci/fi filmvilágban, hogy elrugaszkodik tőle és inkább az egyediségre helyezi a hangsúlyt.
Kép A film főhőse egy céges alkalmazott, aki lassan 3 évre "rohad" a munkahelyén, ami ezúttal nem más, mint a Föld, kísérő égi teste, azaz a Hold. Sam Rockwell-t mindig is kedveltem, de ezután még jobban fogom, alakítására szavakat is alig lehet találni, briliáns talán maradjunk ennyiben. A díszletek nagy része nem számítógéppel, hanem makettekkel és stúdió berendezésekkel volt kreálva, lélegzetelállítóan élethűen.
A hangulat olykor klausztrofóbiára, olykor drámaiságra hajaz, és bár nagyon picit hatásvadász a mondanivaló, mégis helytállónak érzi az ember. Ez egy intelligens sci/fi, melyben hiába is várnánk lézerpisztolyos párbajokat, űrhajós üldözéseket, fénysebességes időutazásokat, vagy ehhez hasonlóakat, mert itt bizony inkább a lelkünk fog kényeztetett helyzetbe kerülni, nem pedig az akcióigényünk, de aki ezek után azt hiszi, hogy így nem elég izgalmas a film, az nagyot téved, mert ugyan a filmben van 1-2 logikailag igencsak sántító dolog annyira szépen vezetett a cselekmény, hogy végig jár az ember agya, sőt a film végéhez közeledve az adrenalin szint is az egeket verdesi.
Sam Bellt folyamatosan látjuk, ahogy a mindennapjait végzi, hogy kezd besokallni, hogy azt hiszi elment az esze, vagy az "önmagával" való beszélgetései után nem tudja ki is ő valójában. A "társa" ebben egy GERTY nevű MI-val ellátott robot asszisztens, aki gondolkodik Samről a bázison, Kevin Spacey hangja miatt még egy piros pont a filmnek, öröm fülelni rá.
Kép A film nézése közben az az ember érzése, mintha Tarkovszkij a múltból rátette volna a kezét erre a műre, ami minden bizonnyal Jones filmes beállítottságát a sci/fi művaj iránt is leleplezi, ez az ő stílusa és ez fekszik neki.
A zenéért Clint Mensellt illeti a dicséret, néhol picit túl metamorfózis jellegűnek éreztem, de összességében nem lehet rá panasz.
A film tehát nem való mindenkinek, de aki egy társadalomkritikával tarkított egyszereplős drámai sci/fi-re kíváncsi, ami nem nézi hülyének, az ember, és nem válik csöpögőssé, viszont végig leköti a figyelmet és elgondolkodtat, az nyugodtan próbálkozhat vele.

Értékelés: 9 pont

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Yeahhh :)

(Mrs. Eastwood, 2013.10.31 00:58)

Nem minden filmben értünk egyet, ami nem is csoda, és természetesen nem is kell, de mindig meglepődöm, hogy amikről írsz, azokban 80-90%-ban teljesen egyezünk:)
Nekem annyi lenne a kérdésem, vajon miért csak 10 milliót hozott?
Lusta vagyok utánanyomozni, csak tévében adták volna? Ha jól emlékszem, én neten láttam..
A film a low budget ellenére meglepően jó, én végig kicsit retrósnak éreztem mai köntösben, egyszerre volt érdekes és elgondolkoztató, és ami nálam magasan megdobta, az a vége. Bevallom, gyengébbre számítottam, de nem szúrták el, igazán ütős lett.
Az írásod most is talált, nagyon tetszik :)

Re: Yeahhh :)

(Boka Gábor, 2013.10.31 13:18)

Nem, bizony ment ez moziban is. (jómagam egy művészmoziban kaptam el például), persze csak kis kópiaszámban ment, és mivel rétegfilm, ezért nem érdekelte, vagy tudott róla a nagyközönség, de az értő közönség és a kritikusok is imádták Sam one-man showját.

fezo87@freemail.hu

(Zolafish, 2011.07.09 20:35)

Teljesen egyetértek a kritikával. Ritka gyöngyszem ez a mostani sci-fi felhozatalban. Látható, hogy nem pénz kérdése. Mostanság csak Az őslakó, Az ember gyermeke volt, ami nagyon betalált az utóbbi években. Egyébként ezekről szívesen olvasnék kritikát.

Válasz Zolafishnek

(Boka Gábor, 2011.08.02 15:32)

Ha úgy adódik írok róluk is. :)